A gyümölcstáplálás blogja - az egészségért és ízért

Gyümölcs-EXTRA

A kezdet gyakorlatban: az ültetés

2016. február 24. - CsendPenge

Lehet, hogy most néhányan felkapják a fejüket, hogy mit lehet erről írni-beszélgetni? Kifordítani egy ásó földet, bele az oltványt, rá egy kanna víz, és már kész is. Nos igen, lehet így is, kétségtelenül ez is egy működő verzió, persze viszonylag eredményesen csak laza, üde, jó tápanyag ellátottságú talajon működik. Szerintem azért ott is ki lehet többet hozni a fából, akkor is, ha nincsenek speciális igényei az adott fajtának. Ha pedig a leírttól (jó eséllyel) eltérő körülmények között szeretnénk gyümölcsfát ültetni és nevelni, akkor úgy gondolom, hasznos lehet egy majd 10 évnyi tapasztalatból táplálkozó írás. Erről fog szólni ez a bejegyzés: hogyan lehet fát ültetni, úgy, hogy az igazán jó legyen a fának, kihasználva azt a lehetőséget, ami csak most adott.

[A különböző idegen- és szakkifejezéseknél a Zöldség EXTRA-n kialakított fogalomtárat használom]

A fa ültetése előtt két olyan lehetőségünk van, ami a fa teljes élete alatt soha többet: meglazíthatjuk a földet, illetve közvetlenül a felhasználás helyére tápanyagot tudunk  juttatni. A gyümölcsfák élete eléggé nagy szórást mutat,  de minimum 25 évre tervezhetünk egy ültetésnél, persze vannak olyan fajok is, amik akkor is kiszolgálnak bennünket egész életünk alatt, hogyha csak két x-en vagyunk túl. Ez pedig olyan lehetőség, amit vétek volna elmulasztani, hát ne is tegyük.

A bejegyzés végén írok egy rövid összefoglalót. Aki nem kíváncsi a részletekre, hanem csak azt szeretné tudni, hogy amikor ásót ragad, akkor mit is csináljon, akkor lapozzon az írásom végére, ott röviden össze van foglalva a lényeg (java).

 

Először teszek egy kis kitérőt, hogy szó legyen a gyümölcsfának arról a részéről, aminek "kedveskedni" szeretnénk ültetéskor, hogy utóbb meghálálja azt. Ez a rész a gyökér(wiki).

A tápanyagok elsődleges forrása a gyökér, érdemes a működését, hatékonyságát fokozni, de talán először megismerni. A "Növénytermesztési alapismeretek(tankönyvtár)"-ből a gyökérrendszerrel kapcsolatban a linken egy jó leírás, az első bekezdés álljon itt, mert nagyon tömören és nagyon jól megfogalmazza a lényeget:

A gyümölcstermő növények életében is alapvető jelentőségű a gyökérrendszer, amelynek legfontosabb feladata a növény rögzítése a talajban, a víz és a tápanyagok felvétele, raktározása, szállítása. A gyökérben bizonyos esetekben a fiziológiailag aktív anyagoknak a szintézise is történik (Tamási,1974).

1.Ültető gödör

Sokan csodálkoztak, amikor a néhány éve vásárolt kertünkben markolót láttak. Mit akarok oda építtetni? Semmit, csak nem tudtam belátható időn belül kiásni cirka 50 darab, legalább 1 köb méteres gödröt. Ez talán egy kicsit nagynak tűnik, de a helyzet az, hogyha kivesszük a fa alól a talajt, meglazítjuk, tápanyagot keverünk bele, az nagyon jó, nem lehet elég nagyra csinálni (de).

A gyökér mérete egyes források szerint, kb akkora, mint maga a korona lenne, ha nem metszenénk. Bár jól hangzik, hogy a várható gyökérméretnek megfelelő méretű földet lazítsunk meg, de ez nem csak hatalmas munka volna, hanem hátrányos is, mert idővel a megnövő lombkoronát meg is kell tartania a gyökérnek. Mindezeket figyelembe véve az optimális ültető gödör méretet én 1-1,5 m3 -esnek tartom.Ha valaki kézzel ássa ki a fa helyét, akkor persze el lehet térni ettől (de legalább 80x80x80 cm). A gyakorlati tapasztalat viszont azt mutatja, hogy meghálálja a fa, különösen a 2-5. években, ha nagyobb méretű volt az ültető gödre.

A talaj lazítása nem csak ásóval történhet! Természetesen az az alap, sajnos kérésre nem jön ki a föld, pedig én nagyon szépen tudnám kérni :) Az öntözés és egyéb talaj tulajdonságoknak "köszönhetően" a föld idővel betömörödik, ez egy viszonylag természetes folyamat. Ennek a folyamatnak valamilyen szinten elejét tudjuk venni több módon is, ami akkor is előnyös lehet, ha az adott fajta nem kívánja meg a rendkívül laza talajt, ugyanakkor érdemes vigyázni, mert ha "légbuborék" keletkezik, amibe a gyökér belehajt, akkor akár meg is korhadhat.

A fa alá juttatott trágyával kapcsolatban álljon itt egy plusz info. Az index fórumán olvastam, hogy a trágya bomlásakor keletkező gázok hátrányosan érintik a gyökér fejlődését, ezért érdemes kizárólag a gyökér fölé helyezni trágyát. Azt illetően, hogy ez érett vagy csak friss trágyára vonatkozik, nincs info. Szerintem érett trágyát jóval a gyökér alá lehet helyezni, ha az első évben lassítja is a gyökér fejlődését, a későbbiekben az előny felül múlja az esetleges hátrányt.

Ezt az extra lazítást pedig különböző, lassan lebomló szerves anyagnak a visszajuttatott földbe való keverésével tudjuk megtenni. Az alap megoldásnak tekinthető a szerves trágya, de talán még annál is jobb a fa apríték. Az is jó, ha le tudjuk darálni a metszéskor keletkezett gallyakat, ágakat. A gallyaknak van egy előnyük, és egy hátrányuk: az előny az, hogy a fában felhalmozódó tápanyagoknak egy jelentős része a rügyben raktározódik el, különböző, a fa működéséhez szükséges hormonokkal együtt. Tehát a gally apríték egyben egy jó tápanyag forrás is. A hátránya viszont, hogy az 1 éves vesszők, még ha be is vannak teljesen érve, akkor is sokkal hamarabb bomlanak el, mint a régebbi fás részek, amelyek sűrűbbek. (az elágazásokban sokkal sűrűbbek)

2.Tápanyagok

A talaj lazításánál is sokkal fontosabb a fa alatti rész feltöltése tápanyagokkal. A fa teljes élete alatt erre csak és kizárólag most van lehetőségünk. A későbbiek folyamán persze felülről van lehetőségünk pótolni azt, amit gyümölcsként leszedünk, sőt, kell is. De a tápanyagok talajban való haladási sebessége bizonyos esetekben eléggé alacsony, illetve az sem jó, ha a tápanyag után haladó/kutató gyökeret a felszín közelébe "csaljuk". Egyrészt így elesünk a mélyebb rétegekben található víztől, másrészt pedig fokozzuk a veszélyét, hogy egy nagyobb viharban nem tudják megtartani a fát a gyökerek. Érdemes tehát élni a most adott remek lehetőséggel, ennek több módja is van.

 

Forgatás

Az egyik legalapvetőbb módszer, hogy a talaj felső, tápanyagokban gazdagabb rétegét alulra tesszük. Általában jól el is különül egymástól a felső és alsó rész, a felső jóval sötétebb színű, tápanyag, humusz, szerves anyag tartalma jóval magasabb, mint a lenti, világosabb rétegeké. Amikor ásunk, csak annyi a dolgunk, hogy két helyre tesszük a földet, és visszafele pedig a sötétebbel kezdünk.

Akiknek agyagos földjük, vagy altalajuk van (mint nekem), azoknak egy nagyon fontos tanács: vigyázzanak, nehogy agyagos föld kerüljön felülre, mert az elzárja a víz és a levegő útját.

Tápanyagok kijuttatása

Ez a rész több alfejezetre oszlik, érdemes mindegyiket bevetni megfelelő arányban összekombinálva. Viszont van egy nagyon fontos dolog, amire külön felhívnám mindenki figyelmét. Ha jól van tartva a fa, akkor szépen hajt, de nem csak felül, hanem alul is. Persze ha 120-130 centi mély az ültető gödrünk, akkor csak félig érvényes ez a figyelmeztetés, ha viszont sekélyebb, akkor nagyon is fontos! Gondoljuk meg, mit teszünk a fa alá. Természetesen jó a friss trágya (figyelmeztetés fentebb) és a műtrágya is, de ezek akár perzselést is okozhatnak a gyökéren. Egy év alatt eloszlik a tápanyag, illetve átalakul a friss trágya, de ha ez előtt eléri a gyökér, az bizony nagyon nem jó. Ráadásul az átalakulási/eloszlási folyamatot befolyásolja, hogy van-e elég víz. Ha igen, akkor gyorsabban megy végbe, illetve a magasabb víztartalom értelemszerűen hígítja a tápanyag koncentrációt.

-Szerves trágya

A klasszikus anyag, nem is írok erről sok mindent itt és most, bár egy külön bejegyzésben biztosan írni fogok róla. Lehetőleg érett trágyát használjunk.

-Szerves anyagok

Bármilyen, komposztálásra is alkalmas szerves anyag jó tápanyagnak a fa alá. Persze a jó érett trágya a legjobb, ha megfelelően készítettük el a komposztot, akkor az is nagyon értékes, akár jobb, mint a trágya. Az sem gond, hogyha még nem komposztálódott meg amit oda szánunk, az első évben nem valószínű, hogy eléri a gyökér, amit legalulra teszünk. Persze csak akkor, ha elég mély a gödrünk.

- Műtrágya

A klasszikus alapanyag talajerő pótlásra. Lehetőleg alacsonyabb nitrogén tartalmút válasszunk, mert könnyen kimosódik a nitrogén. A foszfor és kálium viszont fontos, pl. a foszfor egy kifejezetten lassan vándorló tápanyag a talajban. Van olyan műtrágya, amiben benne vannak a mikroelemek is.

-Tápoldatok

A legjobb megoldás (része) szerintem. Az egyik nagy előnye, hogy kelátképző is van benne. Általában jellemző, hogy a műtrágya az alap NPK hordozó, és a tápoldatokban pedig inkább a mikroelemeket keressük. Van mindenféle megoldás, én ezzel kapcsolatban három dolgot tartok fontosnak: 1. alacsony nitrogénszint, magas foszfor és kálium. 2. Kerüljön mikroelem is a fa alá mindenképpen! 3. Legyen benne kelátképző, legalább EDTA de inkább EDDHSA. Konkrét tápoldat és mennyiség lejjebb, az "egy megoldás" résznél.

- Egyéb megoldások

Talán egy kicsit általánosan, semmitmondóan hangzik, hogy egyéb, de akár igen kiváló megoldások is előkerülhetnek itt. Például az alginit. (hááát, ez majdnem a szerveshez került, végül is az, de kőzet) De ide sorolható a PH befolyásolására használható anyagok is, pl. mész valamilyen formája.

Az egyik ide tartozó anyagot szeretném külön kiemelni: hamu. Konkrétan fahamu. Több előnyös tulajdonsága is van. Tápanyag szempontjából nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot (800-1100 ppm), jelentős mennyiségben káliumot (200-1000 ppm) és kis mennyiségben magnéziumot (100-200 ppm) (Szendrey 1981), illetve nyomelemeket is, de ennél fontosabb, hogy lúgosító hatású (bővebben a PH résznél). Nem elhanyagolható, hogy alapszintű fertőtlenítő hatással is rendelkezik.

3.Kémhatás (PH érték)

Egy igen fontos paraméter ez az ültetésnél, két oknál fogva. Az egyik az, hogy számos fajtának a Magyarországon található, enyhén lúgos kémhatású talaj nem felel meg, pl. a szelídgesztenye és az áfonya is ilyen fajta. A másik ok pedig az, hogy több minden befolyásolhatja a föld kémhatását, ha a legkisebb kétség is van, érdemes alapszintű kémhatás vizsgálatot elvégezni, inkább most, mint évek sikertelensége után.

A kémhatást illetően azért is figyelnünk kell, mert vannak olyan tápanyag fajták, amik kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolhatják a föld kémhatását. A műtrágyával kapcsolatban általános probléma, hogy savanyítja a talajt, a hamu viszont lúgosít, tehát nem lehet korlátlanul használni egyiket sem, csak azért mert van. Sajnos.

Jó, ha tudjuk, hogy egy adott ph érték intervallumban (értékhatárokon belül) lassul a tápanyagfelvétel, és egy bizonyos ph intervallumban (értékhatárokon belül) egyes tápanyagok felvétele megszűnik! Ez természetesen függ az adott fajtától, és adott tápelemtől.

4. Információ

Talán semmi nem tud annyit segíteni, mint az információ. Egyszerűbb fajták is rendelkezhetnek olyan tulajdonságokkal, amelyek termesztésük esetén könnyen a legszűkebb keresztmetszetnek bizonyulhatnak. Az egyik fajta a savanyú talajt szereti, a másik érzékeny a mészre, a harmadiknak sok bór kell a megfelelő terméskötéshez, a negyediknek az intenzív termésnövekedés esetén sok foszfor kell, vagy elrúgja a termést, az ötödik árnyékkedvelő, és 30 °C-on leáll a növekedése stb. Érdemes utána olvasni, hogy az adott fajta pontosan mit kíván, és szükség esetén ahhoz igazítani az ültetés bizonyos paramétereit, majd a táplálást a későbbiek során.

 

Írok egy konkrét példát, mennyiségekkel, én hogy csinálom. Nem szentírás, csak egy megoldás. Azért írom tovább ezt a bejegyzést, hogy 1. legyen meg egy helyen egy korrekt, kerek leírás faültetést illetően 2. biztosan van a neten "hogyan ültessünk fát", de hirtelen rákeresve én nem találtam jó leírást. Ez itt egy működő verzió.

Egy megoldás.

Előre annyit, hogy vizsgáljuk meg a földet: mennyi féreg van benne? A cserebogár pajor eléggé nagy, és könnyen megismerhető, de elég sok egyéb talajlakó kártevő van. Ha találunk ilyen jószágot, akkor bizony valamilyen talajfertőtlenítő is kell: általában a Force 1.5 G-t szokták használni, de van (netán jobb) egyéb megoldás is. Ne hanyagoljuk ezt el, könnyen kipusztítanak egy gyümölcsfát ezek a férgek, illetve kisebb számban nagyon komolyan visszavetnek a fejlődésben.

Tehát a gödör megvan, a markoló által felszedett földet meg-megjárom kapálógéppel, az frankón lazítja-porítja. Legalulra, kb. 85x120 cm alapterületű gödörbe kb. 30-40 liter érett marhatrágya (de csak azért, mert ezt tudtam szerezni), kb 40-60 dkg NPK műtrágya (azért NPK mert ingyen kaptam, ha venni kellett volna akkor PK lenne), kb. 150-250 g Fitohorm Komplex Plusz, 3-6 liter fahamu. (3 liter ha már nem fűtünk, 6 l ha még igen :D )

Aztán lapátolok rá földet, amíg kb. a feléig tele lesz a 100-120 cm mély gödör. Akkor 20-30 liter trágya, 30-40 dkg műtrágya, 100-150 g Fitohorm Komplex Plusz, 3-4 liter hamu.

Majdnem teljesen tele lapátolom földdel a gödröt, kb. 10 centit hagyok el. Az oltvány még sehol. A csemeték viszont már igen földesek :D

Beiszapolom a gödröt. Ehhez 1 köbös ballonban keverek tápoldatot. Dózis: 1 kg Fitohorm Komplex Plusz, 2 liter Fitohorm 30 P foszfor monoelemes oldat 1000-1050 liter vízbe. Ezzel beiszapolom a gödröt, és megvárom, amíg megrokkan, vagyis elszivárog a víz. Az oltvány még sehol, a csemeték már sárosak :D

Gyakorlatilag ez az a pont, ahol a tápoldatos rész véget ér.

Lapátolok még földet a gödör közepébe, egy pontra, hogy legyen egy piramis (egyenes kúp) alakú földkupacom. És ez az a pont, ahol előkerülnek az oltványok is. A piramis alakú földkupac magasságát úgy állítom be, hogy az oltvány szemzési pontja a földfelszín fölött legyen. Utóbb ez meghatározza, hogy mennyi föld mehet a fára, a szemzési pont ha föld alá kerül, jó eséllyel komolyan be tud korhadni. Előkészítés gyanánt megmetszem a gyökerüket. Ezt két főbb szempontot figyelembe véve teszem: vannak vastagabb, sérült gyökerek. Ez az oltvány felszedésekor keletkezett, többnyire roncsolt jellegű seb. Minden sérült gyökeret megmetszek, szép, egyenes, sima metsz lapra. Nagyon vigyázok a hajszálgyökerekre, nehogy kiszáradjanak, vagy sérüljenek. A felső részt még nem metszem meg, pláne, ha koronás az oltvány, nehogy sérüljenek a rügyek. Az oltványt ráállítom a föld piramis tetejére, eligazgatom a gyökereket, aztán mehet rá a föld, ezt a munkát érdemes két fősre szabni. Tele a gödröt földdel, ismételten csak hangsúlyozni tudom, hogy vigyázzunk, ne kerüljön agyagos föld ide felülre, elég komoly vízzáró rétegként tud funkcionálni (itt is). Színig töltöm a gödröt, illetve annyira, hogy a szemzési pont a föld felett legyen. A gödör széléhez húzok egy földsáncot, ez tartja majd meg a tápoldatot, illetve vizet. Feltöltöm jó alaposan, miután még süllyedt valamennyit, akkor rátöltök, ha a szemzési pont magassága megengedi. A végén alakítsunk ki egy "teknőt" a fa körül, és időnként öntözzük, a továbbiakban vízzel, 2 hetente tápoldattal (ugyan az a töménység, mint amit ültetéshez kevertünk) Végül metszük meg a fát, semmiképpen ne hagyjuk meg az eredeti csúcsot, pláne alma termésűeknél ne. Én szeretem 50-70 centi magasan indítani a fát, és maximum 3 méterig engedni. De ez már egy másik téma!

 

 

ÖSSZEGZÉS_RÖVIDEN----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Legalább 1 m3-es gödröt érdemes ásni, a mélyebb jobb, mint a szélesebb. Annak az alját is fellazítani.

Érdemes a földet:

1. forgatni - ami felül volt, azt alulra visszarakni.

2. tápanyagot bele, sokat de mértékkel, legalább 2 rétegben. Pl. legalulra trágya, hamu, PK műtrágya, és valamilyen általános táp mikroelemekkel. Esetleg faaprítékot, komposztot, bármi szerves anyagot. Rá egy réteg föld, aztán megint, csak egy kicsivel kevesebb.

A végén pedig mértékkel egészen a gyökér köré is keverni, majd tápoldatos vízzel öntözni. Amikor pedig hajt, akkor lombtrágya, lombtrágya, lombtrágya. És víz :)

A gyökér köröl érdemes vigyázni, nehogy valamelyik táp (friss trágya, sok műtrágya) megégesse a gyökeret. A gyökérről a sérült részt lemetszeni, illetve valamekkora mértékben megmetszeni a gyökér vastagabb "szárait".

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gyumolcsextra.blog.hu/api/trackback/id/tr998407904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.