Újra itt a tavasz, és újra itt van a kertészek tavaszi réme. Remélem, idén (bármilyen évet írunk) kevesebb fagy lesz, kevesebbet kell védekezni. Bárhogy is alakuljon, alább néhány kipróbált védekezési lehetőség.

-v1.2020.03.31: szuperfüstölő leírás frissítve

A tavalyi, 2019-es évnek a tavasza nagyon tapasztalat dús időszak volt nekem sajnos. Úgy persze sokkal kevésbé sajnálom, hogy sikerült megvédenem a fagytól a termést, aztán gyümölcstől roskadoztak a fák nyáron és ősszel. Mindehhez azt is tudni kell, hogy egy némileg fagyzugos helyen gazdálkodok, kizárólag családi felhasználásra, fogyasztásra. Vagyis nagyon fontos a termés, de erősen limitált, hogy mennyit tudunk költeni a védekezésre. Azt hiszem, abban mindenki egyet ért, hogy a "x millió/hektár" költségű megoldásokat nem nekem találták ki, sem pedig más háztáji gazdálkodónak, akkor sem, ha a finom és tartalmas gyümölcsből merített egészség megfizethetetlen. Sajnos későn jöttem rá, hogy amerre folyik a víz, arra "folyik" a fagy is, márpedig északi, keleti, nyugati irányból nyitott, a telkem felé lejtő területen bizony jön az inverz áldás meg a hideg is. És mégis sikerült megvédenem a gyümölcsöt akkor, amikor márciusban 15 éjszakát kellett védekezni, általában -3 és - 5 °C közötti hőmérsékletnél, de egyszer volt - 9 °C is. Arra sajnos nem emlékszem, hogy pontosan mikor volt ennyi, vagy annyi, mert volt, hogy 12 éjszakát kellett zsinórban védekezni. Hát, a végén már elhittem, hogy az alvásmegvonás kínzás. De sikerült megvédeni a fagytól a termést.

Tartalom jegyzék

0. Az előrejelzés és a mért adatok

1. Fagyok típusai

2. Passzív védekezési lehetőségek

3. Aktív védekezési lehetőségek

0. Az előrejelzés és a mért adatok

Az igazi nulladik pont, vagyis a felkészülés, felmérése a problémának, adatok, információ, lehetőség beszerzése.

Én az OMSZ által üzemeltetett met.hu oldalon szoktam nézni az előrejelzést a "Magyarországi települések" menüpont alatt, ahol is településre, mért adatokból automatikusan generált előrejelzést lehet kapni teljesen ingyen, és viszonylag pontosat! Csak ajánlani tudom.

A mért adatok tekintetében is van egy remek oldal, ez a Ventusky. A keresőbe beírjuk hol is vagyunk (helyiség, nem kell koordináta), aztán nagyíthatunk is. Kifejezetten sok információ van benne, hőmérséklet választható magassággal, az 5 centi és a 2 méter kifejezetten hasznos, persze nem mindegy honnan veszi az adatokat, csapadék (1 és 3 óra múlva), felhőzet, szélsebesség, és egyebek.

Azért vegyünk egy hőmérőt is, segíthet, amikor kint vagyunk, feltéve ha sikerül a kupacból olyat kivennünk, ami pontos, és nem mutat +4 °C-ot a vastagon deres/jeges kuka tetején. (szerintem benne sem volt pontosabb)

Az Omsz-es előrejelzésnél igen sok infó van, ezt kicsit kifejteném, mert fontos. Alább látható, hogy a bejegyzés írásának a pillanatában mit is ígértek ide.

Alapvetően a napi maximum és minimum hőmérséklet az, ami érdekes, beszédes. Ugyanakkor alatta is van pár fontos infó. Ezek a szél, szélirány, és felhőzet.

A szél sorban egy átlag értéket olvashatunk, vagyis mekkora szélre számíthatunk, illetve a maximális lökések is fontos adat, pláne vegetációs időben (esetleges töréskár miatt). Jelenleg igen nagy szél van, pedig csak 26-27 km/h szelet jeleztek, viszont 56-62 km/h lökésekkel. Ezt hallani is. Összehasonlításként, autóval haladva óvatosan kidugjuk a kezünket, na olyan.

A szélirány egy igen fontos pont lehet. Ha füstöléssel védekezünk, vagy gyümölcsös fűtéssel, akkor nagyon fontos, hogy merre fúj a szél. Azt is elárulja nekünk ez az adat, hogy mire számíthatunk, pl. kisugárzási fagy minimális szél (10 km/h alatt) és minimális vagy nulla felhőzet.

A felhőzet pedig a tavasz egyik legfontosabb adata. Ha erősen benéz 50 % alá, akkor kezdhetünk készülődni. A 0% pedig a biztos kisugárzási fagyot jelenti (meg a búcsút a kispárnától).

Nem akarom leszólni az oldalt, de bizony volt olyan, hogy a felhőtlen égbolt miatt készülődtem, pedig minimum hőmérsékletnek +2 °C-ot jeleztek. Be is jött, mármint nekem, hajnalban volt az -3-4 °C is. Szóval ez az oldal biztosan nem a szentírás, de nem is baj, a gondolkodás nem helyettesíthető.

1. Fagyok típusai

Kissé bizarr cím, tudom. Miért is lehetne ez érdekes, hiszen tök mindegy mitől fagy el a barack, ha elfagy, nem? Nos, bizony nagyon nem mindegy, több okból kifolyólag sem. Tény, hogy minden ellen nem lehet védekezni, de azért vannak lehetőségek. Ezen lehetőségeket legjobban, leghatékonyabban akkor lehet kihasználni, ha tudjuk, hogy mit keressünk, mit nézzünk az előrejelzésben, mire igyekezzünk felkészülni.

A fagyok típusait illetően egy nagyon jó oldal, ahol sok és mély részlet olvasható, aki kíváncsi rá.

A "fagy elleni védekezés gyümölcsösben" keresés eredménye, ha valaki kíváncsi rá, alapvetően nagy gazdálkodóknak, drága módszerek. Érdekes megoldások.

Érdemes elolvasni a fenti linkeken található oldalakat, információkat. Sajnos anyagi okokból kifolyólag kicsiben egyik védekezés sem megoldás, ki tudna megvenni egy légkeverő gépet 8-10 millióért? Ki tudna 500-1000 liter vizet kiöntözni óránként és négyzetméterenként? Vagy elégetni egy nagy pb palacknyi gázt éjszakánként? De azért jó tudni. Lentebb pedig, hogy mit lehet tenni kicsiben (na jó, én mit tettem tavaly).

Fagyok típusai:

- 1.1 Kisugárzási (radiációs) fagy

- 1.2 Szállítási (advektív) fagy

- 1. 3 Kevert fagy (rad+ adv)

- 1.1 Kisugárzási (radiációs) fagy

A leggyakoribb fagy típus. Amikor felhőtlen az éjszaka, tehát nyitott az égbolt, akkor alakul ki. A föld több hőt ad le/ki, mint amennyit nap közben felvett a napsütésből. Ekkor az általánosan jellemző hőmérsékleti rétegeződés, a "magassággal csökken a hőmérséklet" egy adott magasságig megfordul. Kialakulását segíti ha a talajnak alacsony a nedvességtartalma, növényzettel borított, illetve a levegő is szárazabb. Gyakori jellemzője a majdnem teljes szélcsend.

Ez a fagy fajta ellen tudunk védekezni viszonylag hatékonyan füstöléssel (is), ami egy kifejezetten olcsó megoldás. A szakirodalom számos megoldást felsorol, vannak jók, az biztos, de kicsiben, olcsón gyakorlatilag a füstölés az egyetlen lehetőség.

Ismertető jele az előrejelzésben: Napi minimum hőmérséklet nulla körül, vagy alatta, felhőzet 50% alatt (0% biztos fagy), szél nagysága 15 km/h alatt, széllökések nincsenek, vagy nagyon kicsit.

Ismertető jele a mért adatokban: az 5 cm magasságban mért hőmérséklet több, mint a 2 m magasságban mért hőmérséklet, a szél nagysága nagy kiterjedésű területen sehol nem haladja meg a 15 km/h ( 4 m/s) értéket.

- 1.2 Szállítási (advektív) fagy

A szállítási fagy pont olyan, mint a neve : ) , a lényege, hogy hidegebb légtömeg áramlik be (Északi sarkról, vagy Szibériából, tökmindegy) és kiszorítja a melegebb levegőt. Általános jellemzője, hogy erősebb légmozgással jár. Az ellene való védekezés nem egyszerű, kicsiben szinte lehetetlen.

Ismertető jele az előrejelzésben: minimum hőmérséklet nulla körül vagy alatta, napi maximum hőmérséklet nem tér el jelentősen a minimum értéktől, szél nagysága 20-30 km/h felett.

- 1. 3 Kevert fagy (rad+ adv)

Az előző kettő keveréke, sehol egy felhő pamacs, és fúj a hideg szél. Na, ez ellen még nagyban sem egyszerű védekezni. Nem elkedvetlenítésből írom, de ötletem sincs erre.

2. Passzív védekezési lehetőségek

Ennek a pontnak a mottója: "Két perc gondolkodás több órányi szükségtelen munkától kímélhet meg." Hát, itt inkább több napnyitól, de amúgy stimmel.

Arról van szó, hogy mit lehet tenni, mielőtt beütne a baj. Az egyik legelső, mondhatni nulladik pont, hogy ismerjük a területünket. Vizsgáljuk meg, hogy milyenek az adottságok, merre lejt, merről nyitott, mi az uralkodó szélirány, kérdezzünk körbe, szokott-e fagy lenni, erre rosszabb-e, gyakrabban van-e. Sok infót össze lehet szedni, ami később hasznos lehet. És kiderülhet akár igen meglepő dolog is, pl. amikor minden elfagy, de a műhely sarkának a takarásában vígan megmarad a barack.

A második fontos pont a fajta választás a fenti infók tükrében. Ha tudjuk, hogy nagyon fagyzugos a helyünk, akkor fagyra érzékeny fajtát véletlenül se tegyünk, vagy ne próbálkozzunk korai fajtával. Ne menjünk a kertészetbe vásárolni úgy, hogy majd az eladó megmondja, melyik a nem fagyérzékeny, mert vagy nem tudja, vagy pont az lesz, ami neki van, 4-5 év múlva meg lesz, ami lesz, de az már nekünk. Tájékozódjunk, a neten sok remek infó található, és ne elégedjünk meg egy forrással, legalább 3 egymástól független forrás vágjon egybe, csak akkor higgyünk el valamit. Tájékozódni egyébként azért is érdemes, mert nem mindegy, hogy egy divatos kertészeti magazinban 6-8.000 Ft-ért, vagy ugyanazt egy kissé kopott kertészetben 1.500 Ft-ért vesszük meg. (Vagy ismerjük a termelőt, és tőle 700 Ft-ért ; D )

A harmadik pont, hogyha minden kötél szakad, és akkor is, azt és oda, nos van még tartalék, apróságok is számíthatnak.

Akár magasabbra emelhetjük a koronát, hogy a kisugárzási fagy ne érje fel olyan könnyen.

Segíthet valamennyit, ha ültetünk örökzöldből sövényt, hogy védjünk a szállítási fagy ellen. Önmagában nem feltétlenül megoldás (vagy csak nagyon enyhe fagy esetén), de ha le tudjuk lassítani a légáramlást, akkor már sokkal könnyebben és hatékonyabban próbálhatjuk meg fűteni a gyümölcsösünket.

3. Aktív védekezési lehetőségek

 És persze mi is küzdhetünk a termésért. Több lehetőségünk is van.

3.0 Megelőzés más tevékenységeken keresztül

3.1 Füstölés kisugárzási fagy ellen (Szuperfüstölő)

3.2 Öntözés kisugárzási fagy ellen

3.2.1 Öntözés

3.2.2 Virágzás késleltetése

3.3 Gyümölcsös fűtés szállítási fagy ellen

Az aktív védekezési lehetőségeket illetően fontoljuk meg, hogy megtehetjük-e. Gondolom márciusban éjjelre senki nem hagyja nyitva az ablakot, így nem gond a füst, de egész éjszakákat fent maradni embert, és szervezetet próbáló feladat. Egy infarktust/tüdőgyulladást nem ér meg, a család inkább apát/papát szeretné. És a fűtésre vett fa ha elfogy, kellemetlenebb a hideg lakás, mint a vett gyümölcs. Persze ezt illetően is van lehetőségünk, mert ha előre készülünk, akkor sok mindent meg lehet oldani olcsóbban, és könnyebben is.

3.0 Megelőzés más tevékenységeken keresztül

Nos, ide kívánkozik egy nulladik pont is, ami azért nulladik, mert nem tavasszal, a konkrét fagyveszély elhárítására irányuló tevékenység, hanem megelőzéssel való védekezés. Ez két fő részre oszlik.

- Táplálás

A fák fagytűrő képességét több minden befolyásolja a táplálást illetően. Az egyik, hogy jól táplált legyen a fa, számos tápelem (kén, kálium) fokozza a fagytűrő képességet, illetve az egészséges fa a betegségnek és a fagynak is jobban ellenáll.

De a táplálás bizony kétélű dolog. Ha ugyanis egész ősz folyamán fenntartjuk a táplálást, netán nitrogén túlsúlyos oldattal/műtrágyával tápláljuk a fát, akkor egyrészt a nitrogén túladagolás következményeit tapasztalhatjuk (elnyúlt hajtások, laza szövet), másrészt pedig nem áll le a növekedés, a friss hajtások nem fásodnak el.

- Növényvédelem

A növényvédelem nem csak a gyümölcstermelés fontos része, hanem a fagyvédelemnek is fontos része. Az egészséges fa jobban bírja a fagyot. Egyrészt az épp, sértetlen szövetek sokat számítanak e tekintetben. Másrészt az is fontos, hogy a fa a tápanyagot, az erejét ne a betegségekkel való küzdésre fordítsa, hanem a vegetációs idő összes stádiumának teljes befejezésére. Vagyis a hajtások érjenek be, a nedvkeringés álljon le, a víztartalom csökkenjen le. A beteg, éretlen rész sokkal nagyobb valószínűséggel fog elfagyni.

3.1 Füstölés kisugárzási fagy ellen (Szuperfüstölő)

A kisugárzási fagy velejárója a majdnem teljes szélcsend és a felhőzet hiánya. Nos, ez utóbbit tudjuk pótolni valamennyire, illetve egyes források szerint a levegő co2-vel való telítése is gátolja a fagyást.

Ennek a védekezésnek a lényege, hogy összefüggő füstréteget hozunk létre a védendő terület felett. Igen, a szél kizárja ezt, mert elfújja füstöt. Tudom, egyértelműen hangzik, de nem az. Ha viszonylag alacsony a szél sebessége, akkor az irányát figyelembe véve, folyamatos intenzív pótlással még érünk valamit. Ha mást nem, megfelelő távolságban készített füstölő a fák koronaszintjét telíti valamennyire. De mindegyik esetben egész éjjel kell, hogy működjön a füstölő, ami bizony nem éghet, mert akkor hamar oda a megoldás. Ezt illetően lehet megoldás az, amit én szuperfüstölőnek neveztem el, mérete miatt.

Szuperfüstölő

Először kisebb füstölőkkel próbálkoztam, de azokat folyamatosan rakni kellett. Kipróbálásnak azonban nem rossz így kezdeni, mert akkor be tudjuk lőni, mennyire száraz/nedves a fűrészporunk, vagy amit füstöléshez használunk. Ha túl száraz, és lángra kap, akkor hamar vége a dalnak, meg a füstnek. Ha szükséges, terítsük ki valahova az anyagot, és locsoljuk meg vízzel, hogy nedvesebb legyen. Aztán mehet a füst.

Ha viszonylag állandó és/vagy kis sebességű szelet jeleznek, akkor mehet a szuperfüstölő, amit a következő képpen rakok össze:

Kell hozzá:

- begyújtós fűrészpor (kb 3-5 deci)   /étolaj+gázolaj 1:1 arányú keverékével átitatott fűrészpor/

- 4 db rövid (25-30-40 cm) tetőléc vagy vékony hasáb fa

- ölnyi nagyon száraz széna vagy szalma vagy gally vagy ezek vegyesen

- 1 zsák (kb 80 liter, fehér takarmányos zsák) enyhén nedves durva fűrészpor

- 1 méteres cső vagy méterfa (10 cm átmérő)

-v1.2020.03.31

- 10-15 liter extra száraz fűrészpor, ha a főmennyiség fűrészpor túl nedves a begyulladáshoz.

A begyújtós fűrészporból készítek egy kb 20 cm átmérőjű kört. Kettő tetőlécet leteszek a szélére, majd kettőt azokra keresztbe, a közepébe beállítom a csövet (ezen keresztül lesz begyújtva)  majd erre megy a cső köré a nagyon száraz széna/szalma/gally kb fele-kétharmada (a gally az jó sűrűn, mintha szalma volna).

-v1.2020.03.31

+ Érdemes a lécek lerakásakor is egy rendszert kialakítanunk, betartanunk, arra az esetre, hogyha nem gyullad be eléggé vagy semennyire a füstölő. Tehát az alsó lécpárt a széliránnyal párhuzamosan tegyük le, így ha nem gyullad be, akkor tudjuk, hogy merről kell megtúrni, befúrni az aljához újra gyújtás céljából.

+ Ha a fűrészporunk túl nedves, akkor az extra száraz fűrészport tegyük még rá, különben nem biztos, hogy jól begyullad a közepe, és folyamatosan elegendő mennyiségű füst keletkezik.

Ez a száraz rész a tűzfészek. Erre ráöntöm a zsáknyi fűrészpor 90%-át (nem mindet !!! ), majd a csőben valahogy begyújtom, vagy a csövet óvatosan oldalirányba mozgatva betömörítem a fűrészport, majd kihúzom a csövet, és aztán begyújtom. Ha méterfa van középen, akkor óvatosan mozgatva a fát először betömörítjük körülötte a nedves fűrészport, majd kivesszük a fát, de tényleg nagyon óvatosan, mert ha beomlik, és beesik a tűzfészekbe a nedves fűrészpor, akkor kezdhetjük elölről. Ha jól begyullad, akkor a maradék széna/szalma/gally megy a tetejére (óvatosan, a tűzfészekbe lökött nedves fűrészpor még ilyenkor is simán eloltja lent az egészet, tudom, próbáltam), és arra pedig rákerül a maradék fűrészpor.

-v1.2020.03.31

+ Érdemes a "kupak", vagyis a teteje felhelyezésénél is a széna/szalma szálirányát a széliránnyal párhuzamosan lerakni. Kismértékben átfújhatja ezt a részt az esetleges kis szél, illetve ha levegőztetni akarjuk a tűzfészket, felemelve a "kupakot", akkor fontos tudni, hogyan tettük fel azt. A széna/szalma szálak vége alá keresztben dugott fadarabbal hatékonyan meg lehet emelni a kupakot egy kis levegő tunning végett.

Ha minden jól megy, a tűzfészek begyullad, de mivel a maradék fűrészporral lezártuk a tetejét, és elég nedves a fűrészpor, ezért nem gyullad ki, hanem a tűzfészek kiszárít annyit, ami elkezd parázslani, ami megint kiszárít egy keveset, és így tovább. Kb. egy ekkora füstölő, ha jól begyullad, és nem túl száraz/túl nedves a fűrészpor, akkor 9-12 órán keresztül füstöl.

Hangsúlyoznám, hogy hivatalosan/törvényesen ez égetésnek minősül, így nem lehet otthagyni. Én természetesen (tisztelt bíró úr!) egész éjjel ott voltam mellette. (Lélekben. Az is jó?)

3.2 Öntözés kisugárzási fagy ellen

3.2.1 Öntözés

Eléggé elterjedt módszer az öntözéssel való védekezés, a víz megfagyásakor ugyanis hő szabadul fel. Nos, EZ NEM AZ a módszer. Nagyon nem, ugyanis akkora vízhozamra van szükség még mikro szórófejeknél is, hogy azt kicsiben én biztosan nem tudom megoldani, nem is lenne gazdaságos. Viszont valami mást megtudok oldani. Ahogy a fagy típusoknál írtam, a talaj alacsony nedvesség tartalma kedves a kisugárzási fagy kialakulásának, mert a nedves, levegőtlen talaj hőelnyelési képessége és hőkapacitása is magasabb.. Ezt illetően két dolgot tudok tenni.

- Öntözök. Sokat és nagyon. Ne feledjük, hogy a párolgás hőt von el, így a "mindennap fellocsolok egy kicsit" nem működik. Ha nekikezdünk, akkor sokat, a kijuttatott víz segítségével több hőt tud felvenni a föld. Másik megoldással érdemes ötvözni.

- Öntözök. Nem, ez nem ugyanaz, mint az előző. Itt arról van szó, hogy a kút vize pl. nálam 10-11 °C-os. Nyáron hideg kissé, de ilyenkor eléggé jól hangzik. És így is van, a vízben lévő hővel tudjuk fűteni a területet. Egész éjjel mennie kell a szivattyúnak, vízhozamtól függ a hatékonysága, de jobb, mint a a semmi.

Ajánlott ehhez egy kisebb teljesítményű szivattyút használni, mert egész éjszaka mennie kell. Ha kicsit körbe nézünk a neten, akkor megtalálhatjuk, ami nekünk kell. (nem a legolcsóbb teszkós szivattyút) Alább 3 példa:

Mondjuk a középső szivattyút megtaláltam majd 30 EFt-ért is. A lényeg, hogy érdemes nézelődni, és több mindent figyelembe venni, pl. a rendelkezésre álló kút mit tud. Mert hiába van akármilyen szuper szivattyúnk, ami az Atlanti óceánt is fél óra alatt, ha a kút csak 800 l/óra vízhozamú, akkor a szivattyút is le kell limitálni annyira, hogy folyamatosan mehessen. És az évek alatt nem mindegy, hogy mennyit pörget a villanyórán.

3.2.2 Virágzás késleltetése

A probléma a faggyal kapcsolatban nem feltétlenül az, hogy van. Hiszen a téli -20 °C nem baj. A gond akkor kezdődik, ha egy kis korai meleg miatt megpattannak a rügyek, és kihajt a fa. Ez talán a leggyakoribb gond, hiszen márciusban nagyobb az esélye a fagynak, mint áprilisban, és májusban is ritkább, mint áprilisban. Tehát ha a rügypattanást, és az összes utána következő fenológiai stádiumot későbbre tudjuk tolni, akkor nagyobb eséllyel lesz gyümölcsünk, kevesebb eséllyel lesz fagykárunk.

Konkrétan a fák öntözéssel történő hűtéséről van szó a melegebb napokon. Februárban 20 fok van? Öntözzük meg a fát, úgy, hogy a törzsére is menjen, sőt, az ágakra is, hiszen itt a párolgásból eredő hőveszteség a kívánt cél. A földre/földbe kerülő majd onnan elpárolgó víz pedig a későbbiekben hűti majd a levegőt. A források megoszlanak ennek a módszernek a hatékonyságát illetően, van, aki szerint egyáltalán nem működik, van aki szerint 1-2 hetet lehet késleltetni a virágzást, de olvastam 3 hetet is. Sajnos a kihajtás tényleges okát nem lehet megállapítani, a nedvkeringés, hormontermelés, kihajtás, és egyéb folyamatok működése még nem tisztázott teljesen, így ezt inkább egy jó tippnek lehet tekinteni, és mindenki maga döntheti el, hogy megpróbálja-e vagy sem.

3.3 Gyümölcsösfűtés szállítási fagy ellen

 Hát, ez gondolom úgy hangzik, amilyen leírva. Előre bocsátom, hogy ezt még nem próbáltam, mert nem kellett szállítási fagy ellen védekeznem. Remélem, nem is kell majd, de ha mégis, ezt a lehetőséget tudtam kigondolni. Értelem szerűen nem ipari jellegű és méretű berendezésekkel képzelem a megoldást, még csak nem is PB energia forrással, hiszen az eléggé drága. Lehet kapni/venni/szerezni/csinálni pici dobkályhát. Persze lehet készíteni/barkácsolni fémhordóból is.

Érdemes készülni a fagy elleni védekezésre, akár már jóval előbb elkezdhetünk gyűjteni égetni valót, mint pl. metszésből gallyat, ágat, kukorica csutkát, kukorica szárat, stb. Bármit, ami ég, hőt ad, de nem szemét.

Ha van lehetőségünk szerezni szélterelőnek alkalmas tárgyat, pl. palát, vagy használt tetőlemezt, akkor a szélirányban szakaszosan érdemes felállítani, majd az így létrejött szélfolyosókban elhelyezni 1-2-3 kis dobkályhát (terület méretétől és lehetőségektől függően), és kis intenzitással tüzelni bennük, hogy felmelegítsük az áramló levegőt. Idő, energia, munkaigényes feladat, de ha az előrejelzés szerint csak 1-2 éjszakát tart a hideg levegő beáramlása, akkor annyit talán ki lehet így húzni.