A gyümölcstáplálás blogja - az egészségért és ízért

Gyümölcs-EXTRA

Gyümölcs-EXTRA

Dupla vagy semmi gyümölcsfa módra vagyis az alternancia okai és a megoldásai

2019. szeptember 15. - CsendPenge

Sokáig gondolkodtam, hogy megírjam-e, illetve újra írjam-e ezt a bejegyzést, illetve hogy mikor, hogyan. Idén is sokszor találkoztam ezzel a jellegzetes problémával, ezért végül úgy döntöttem, igen, és közvetlenül az ősz elején. Fontos időszak ez a gyümölcsfáink életében. Gyakori tévhit, hogy egy gyümölcstermő ciklus a fáknak tavasszal kezdődik, amikor megpattannak a rügyek, és megindul a nedvkeringés és az élet. De ez nem így van, és nagyon sok gondnak, terméskiesésnek az elejét tudjuk venni, ha megértjük: a gyümölcsfáknak a következő év "most" ősszel kezdődik.

A címhez Bálint gazdának az alternancia témával foglalkozó írása adott ihletet, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Ő egy általános, és kifejezetten átfogó cikket írt, ami remek, és érdemes elolvasni. Én inkább a táplálás köré igyekeztem helyezni a gondolat menetét, kifejezetten ebből az irányból közelítem a témát.

Ha valaki csak a konkrét receptet olvasná el, görgessen nyugodtan, ilyen dobozban (mint ez) kiemelve megtalálható a javaslat a legvégén. De talán érdemes lehet elolvasni az alábbiakat, hogy megértsük, hogyan működnek a fáink, illetve mi egyéb oka lehet  bizonyos nem kívánt hatásoknak.

A bevezetőben tett kijelentés pontosításra, részletezésre szorul. Talán jobb, ha azt mondom, hogy egy gyümölcstermő fa életében a következő év, a termő ciklus újraindulása a termés leszüretelése után kezdődik el.

 Korábbi bejegyzésben, "A kezdetek és alapok, hasznos linkek, infók"-ban írtam már az alternanciáról, vagyis a fák két éves ciklusáról (egyik évben rogyásig, másik évben szinte semmi), illetve ennek az okáról. Röviden a lényeget idemásolom.

Nagyon sok embert hallottam arról panaszkodni, hogy ilyen-olyan fajtájú gyümölcsfája két éves ciklusokban terem rendesen. Az egyik évben rogyásig van a fa, a másik évben meg csak pár szem. És ezt hallottam már kajszival kapcsolatban (talán erre a fajtára a legjellemzőbb), de körtére, szilvára, cseresznyére (gyakorlatilag az egész prunus nemzetségre) is panaszkodtak már így előttem. Ennek a "gyökere" (a problémáé nem a fáé :D ) a fák ciklikus életében keresendő, és a tápanyag ellátottság nem megfelelő szintjében. De mondhatnám azt is, hogy sokan - tévesen - azt hiszik, hogy egy fa termő éve tavasszal kezdődik. Bizony nem, hanem jóval korábban: amikor az előző termést leszedtük, attól kezdve már a következő "évben" járunk, mert a termő rügyek nem tavasszal rakódnak be, hanem jóval előbb. Ez talán nem túl szerencsés, mert (csak nekünk csemege, a fa számára) a szaporodást szolgáló generatív rész kinevelése rendkívüli energia mennyiség felhasználással jár, ami után nincs jó kondícióban a fa. Ettől függetlenül tény, hogy ezután a pont után kezd "nőni" a következő évi termés, abból, ami energia erre maradt. És ha nem avatkozunk közbe, akkor az bizony csak arra elég, amire. Régi a mondás, de ma is igaz: semmiből nem lesz semmi. Sok termés kinevelése sok energiát igényel, mi marad? Szinte semmi. Mi fog teremni a következő évben? Szinte semmi.

Maga a szüret is fontos szerepet játszik a fa életében,energia gazdálkodásában, több okból is. A gyümölcs létrehozását rövidtávfutók sprintjéhez lehetne hasonlítani. Amikor beérnek a célba, rögtön nem képesek az előbbi teljesítményre. Kell egy kis pihenés, hogy újra neki kezdhessenek a felkészülésnek a következő futam teljesítéséhez. Ezt gyümölcsfa módra lefordítva annyit tesz, hogy hagyjuk békén a fákat. Se zöldmetszés, se műtrágyázás, semmi. Persze ha aszály van, akkor egy kis víz nem árt. Emellett sokkal fontosabb a szüretnek egy másik vonatkozása: hogyan távolítjuk el a gyümölcsöt. Lehet letépni, esetleg kisebb ággal együtt letörni, sérülést okozva ezzel a fának, illetve lehet finoman leszedni, esetleg eszköz segítségét is igénybe venni. Ne feledjük: az okozott sérülés energiát von el a fától, amit nem tud rügy képzésre fordítani, illetve a betegségeknek is nyitott kapu a seb, és ezzel megint az előző ponthoz értünk vissza: a betegség is energiát von el a fától, amit nem tud nekünk tetsző célokra fordítani. A termő gallyazat letörése meg azért is komoly veszteség, mert termő rügy a minimum egy éves vesszőn képződik. Ha elveszti egy ágát a fa, növeszt másikat, de azon egy évig tuti nem lesz termés.

JAVASLAT: egy kímélő szüret után - ha a közelben álló fákon lévő gyümölcs érési ideje nem zárja ki - egy fertőtlenítő permetezés elejét tudja venni sok mindennek. Érdemes széles hatásspektrumú szerekkel rovar, gomba, és lehetőség szerint baktérium ellen is védekezni. Nem követünk el hibát, ha atka elleni szert is használunk! Növényvédő szerre nem teszek javaslatot, adott fajtakörhöz illeszkedő szereket használjunk, figyelve arra, hogy a közelben van-e érő gyümölcsöt tartalmazó fa. Bátran használjuk a felszívódó szereket!

Természetesen most is jó, ha van tápanyag a permetlében, de legyünk nagyon óvatosak! Júliusban illetve augusztusban is még számos gyümölcsfajtának megnő a rügy kihajtási képessége, lehetősége. Ha túl nagy a dózis, túl sok a tápanyag, elkezdhet hajtani a fa, ami termés szempontjából hátrányos, mert a vízhajtásokra fordított energiából nem lesz termő rügy (és a hajtás sem "érik" be, vagyis nem fásul el, ami téli fagykárhoz vezethet, tehát az összes beletett energia elveszik ha elfagy a hajtás). Szóval csak finoman, kis dózissal, és lehetőleg minél alacsonyabb nitrogén szinttel, és nem csak júliusban-augusztusban.

Részletekbe menően, hogy melyik tápanyagot miért igen/nem, miért jó, stb, a végén, a javaslat után írom. Ha valakit érdekel a kifejtés is :) Itt általánosságban annyit, hogy:

- nagyon kevés nitrogén

- kevés foszfor

- közepes kálium

- közepes kén

- közepes magnézium

- hát egy kis vas nem árt ugye.

 

Alább pedig a 3 konkrét javaslat, hogy mivel. Én Fitohorm termékeket használok, de leírom, hogy mi van benne, mire van szükség, így könnyen össze lehet állítani a saját receptet más márkából is.

Lombtrágya javaslat

1.

- FH Turbo Foszfor 3-4 ml/l + FH Mikromax 2-3 ml/l + FH 24 Magnézium  3-5 ml/l.

- A Turbo foszfor alacsony nitrogén mellett igen magas kálium és foszfor szinttel rendelkezik.

- A Mikromax egy igen tömény :) oldat, kifejezetten magas tápanyag tartalommal, a mikroelemeket (B, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn) tényleg kimaxolták benne. Hangsúlyoznám, hogy ez általános céllal történt, ha nem tudjuk, vagy nem érdekel valakit, miből mennyi kell, egy "jó mindenre...is" jellegű kártyalap az asztal alatt. Súlyos hiány esetén  viszont nem biztos, hogy tartós megoldást jelent, pláne ha tápanyag antagonizmust okozunk vele.

- Magnézium. Fontos tápelem! A fotoszintézisben kiemelkedő a szerepe (akárcsak a vasé), az ősszel csökkenő napsütést lehet vele szerintem ellensúlyozni.

A fenti javaslatban fölöslegesen igen magas a foszfor szint. (és igen drága a starter oldat, ritka, hogy kisebb gazdaboltban kapható, stb). 

2.

Írhatnám, hogy a legjobb megoldás, de legyen egyszerűen csak "jó és olcsóbb" alternatíva a következő:

- FH 39 kálium (NPK: 3:6:9) 5-10 ml/l + FH Mikromax 2-3 ml/l + FH 24 Magnézium  3-5 ml/l.

- A kálium monooldatban a makro elemek szerintem sokkal célszerűbb, hatékonyabb arányban vannak benne és olcsóbb is, mint a starter. Ősszel ez a legjobb arány.

A többi ugyan az.

3.

És mi a legolcsóbb? Legegyszerűbb? Hát, alább...

- FH 39 kálium (NPK: 3:6:9) 5 ml/l + keserű só 2-3 g/l. + vasgálic 2-3 g/l.

- Kell a kálium, a többi meg... van benne. Azért is javaslom ezt az oldatot, mert az őszi édesítésből maradhatott ugye :) meg azért is, mert jók az arányok. Ha viszont Turbo Kálium maradt, akkor azt ne használjuk itt, mert igen magas a kén tartalma, ami kell, hogyne kellene, de van a keserű sóban is, a jóból pedig (állítólag) megárt a sok. És itt ez igaz a káliumra is.

- Keserű só. Az egyszerűség kedvéért hívjuk magnézium-szulfátnak. Írtam is róla a Zöldség extrán. Ezzel a magnéziumot is letudjuk, és a ként is, ráadásul igen olcsón, ha fentebb a linkekre kattintunk, példaként megnyílik a gazdabolt oldala. Párszázas kategória, ellenben a Fitohorm monooldata bőven ezres felett van.

- Vasgálic. Ezzel zárul a kör. Benne a vasacska.

- Lehetne még említeni a rezet, de mivel a növényvédő szerként kijuttatott réz is hasznosul, akkor azzal egyben a baktériumok elleni permetezést is megoldottuk.

 

A végére hagytam a legfontosabbat, így eldugva a dolgot. Igen, a LEGFONTOSABBAT. Ismerjük meg a földünket. Vegyük észre, hogy miben erős, és miben gyenge. Tudjuk meg, hogy miből van sok, és miből kevés. Figyeljünk az egész évben. Most itt a lehetőség, hogy feltöltsük a fáinkat, hogy a hosszú téli álom után ne hiánybetegséggel kelljen kezdeniük az évet, érzékenyen fagyra, betegségre. Rövid, és hosszú távon is meg fogják hálálni.

No, ha valakinek van kedve még olvasni, akkor íme még egy kis szöveg :) illetve a tápelemekkel kapcsolatos bővebb kifejtés.

Későbbiek során mindenképpen érdemes többször tápoldatozni, lombtrágyázni a fát, elősegítve ezzel a termő rügyek berakódását. Ugye a háborút sem egy csatával nyerik. Ha jól csináljuk, a hajtások elfásodnak, tele termő rügyekkel, és minden optimális a téli mélynyugalom megkezdéséhez. De ne vigyük túlzásba! Ha hajtásra ösztökéljük a fát, mert túl sok a tápanyag, vagy csak hajt és hajt, nem fásulnak el a hajtások, és még novemberben is hajt, akkor csak kiszúrtunk magunkkal. Szóval most ősszel nagyon fontos az arany középút. Se sok ne legyen, se kevés, és tavasszal gyönyörködhetünk a virágba borult fáinkban.

A fent említett tápoldat kombinációk jók, ismételhetünk vele, persze csak finoman. Az ősz során spórolásból kifolyólag csökkenthetjük a dózist 25-33 % mértékben, ez javasolt is. Nagyon fontos, hogy a növényvédelmet se hanyagoljuk el csak azért, mert már nincs a fán gyümölcs. Sajnos be tudunk gyűjteni most is olyan betegségeket (első sorban gombás eredetűeket), amelyek jövőre fejtik ki a hatásuk java részét. És megelőzni mindig könnyebb (és energia tekintetében is sokkal spórolósabb), mint megfékezni.

Bár nem tartozik szorosan a táplálási témához, de fontos megemlíteni azt, ami nélkül nincs tápanyag: a vizet. Sokszor a nyár végére érve kiszárad a föld, és vízhiányos állapot alakul ki, ami erősen rontja a jövőbeni kilátásokat, mert a gyökér által felvett tápanyag a vízzel szállítódik, magának a felvételnek is feltétele a víz, ugye ionos oldat formájában szürcsöli fel a földbe bökött szívünk csücske a finomat. Csak lombon keresztül nem tudjuk hatékonyan táplálni a fát, ezért érdemes odafigyelni a megfelelő víz utánpótlásra is. Érdemes mérni a lehullott csapadékot, mert egy gyümölcsfának 10-20 mm csapadék az semmi! Javaslom, hogy azért az előrejelzéseket is figyeljük, mert jóból is megárt a sok, ha túl sok a víz, akár a fa ki is dőlhet (láttam már ilyet), vagy kimosódik a tápanyag a földből. 

További lehetőségek előtt is állunk ősszel. A tél és a tavasz folyamán jelentősebb mennyiségű csapadékra lehet számítani. Ezt ki lehet használni lassabban mozgó tápanyagok, illetve gyorsabban mozgó tápanyagok mélységi ki- és lejuttatására. Összegzően felsorolom a tápanyagokat, a végén javaslat, hogy érdemes-e műtrágyában (földre), illetve lombtrágyában kijuttatni. És ki is színezem! :) Zöld: javasolt. Kék: nem javasolt, de nem is baj, ha egy kicsit... piros: nem egyszerűen nem javasolt, hanem orbitális eltosz*s kijuttatni.

Nitrogén. Viszonylag gyorsan mozog a talajban, illetve könnyen ki is mosódik. Az egyik legsúlyosabb táplálási hibák közé tartozik az őszi kijuttatás, hát véletlenül se tegyük, se magában, se kombi hatóanyag formában! A nitrogén kijuttatása ősszel erősen ellenjavallt, sem műtrágya, sem lombtrágya formában.

Foszfor. Egyike a leglassabban mozgó tápanyagoknak. Oldódni is igen lassan oldódik. Hát műtrágya formában bátran juttassunk ki ősszel alaptrágyaként, hadd vigye lefele a víz, hogy ott legyen a gyökérnél, amikor majd kell. Lombtrágyaként kis mennyiségben jó ha van, de jelentős mennyiségre nincs szükség. A nagy dózist már csak azért is kerülném, mert a gyökérműködést ősszel biztos nem kell erősíteni. Fontos a mélynyugalmi időszak. Az őszi foszfor műtrágyázás erősen javasolt, a lombtrágyázás nem javasolt.

Kálium. Az őszi kijuttatást csak mérsékelten, már csak azért is, mert általában a tenyészidő második fele a káliumigényes időszak. Viszont az a mérsékelt mennyiség nagyon fontos, mert a kálium szabályozó szerepet tölt be a légzésben, vízgazdálkodásban, illetve a hidegtűrő képességet is befolyásolja. Adhatunk ki ősszel is alaptrágyaként, hadd mosódjon le, de fejtrágyázásra mindenképpen szükség lesz majd a következő évben. Lombon keresztül jobb a kijuttatása, ősszel hatékonyabb is, a fent említett szerepei miatt. (Érdemes a kálium tápelem leírását elolvasni, sok hasznos infó van benne, a leglényegesebbeket leírtam) 

Fontos, hogy körültekintően tervezzünk a kálium trágyázást illetően. Szilárd műtrágyában számos szulfát alapú megoldás van, de pl. a Fitohorm Turbo Kálium-a is tartalmaz igen sok ként. Nehogy sok legyen. Felső határa csak a paradicsomnál van ha minden igaz, de egyrészt régi a mondás, ám bölcs, hogy jóból is megárt a sok, másrészt a talajéletre káros lehet a sok kén (mer' ugye fungicid). Ráadásul a szulfát alapú műtrágyák a talaj ph értékét is kedvezőtlenül befolyásolhatják, a ph mérése, és a tápanyag kijuttatás tervezésekor az esetleges ph változás figyelembe vétele erősen ajánlott, de az is megoldás lehet, ha nagyon visszafogottan ügyködünk. Szóval ezt az egészet gondoljuk végig alaposan. Kedvenc idézetem ezzel kapcsolatban, hogy "Két perc gondolkodás több órai szükségtelen munkától tud megkímélni." Összegzésként a kálium őszi kijuttatása műtrágyaként nem javasolt, lombtrágyázása viszont javasolt.

Magnézium: fontos tápelem, viszonylag könnyen mozog a talajban, illetve könnyen ki is mosódik. Homok talajokon semmiképpen nem érdemes kijuttatni ősszel, pláne ha figyelembe vesszük, hogy könnyen mozog a növényben is.  Kötöttebb, magnézium hiányos talajokon lehet érdemes kis mennyiségben ősszel kijuttatni. Szerintem lombtrágyában a legfrankóbb. A magnézium őszi kijuttatása műtrágyázásként nem javasolt, lombtrágyázásban javasolt.

Kalcium: könnyen mozog a talajban, viszont a növényben nem, de sok esetben a felvett mennyiség java a levélben raktározódik el. Azzal meg tudjuk, hogy mi fog történni. Szóval ősszel nem érdemes kijuttatni, legfeljebb egy keveset lombtrágya formájában. Jól ellensúlyozhatja a műtrágyák savanyító hatását, de érdemes biztos ami biztos alapon ph mérést is végezni. Az őszi kijuttatást illetően korábban más volt a véleményem, tapasztalatomra és a tudásomra alapozva most ezt mondom. Télen gyűjtsük a hamut, méghozzá feltétlenül nedvességtől elzárt módon. Persze ha kell a hely az újnak, akkor ősszel is lehet szórni, én csak a vegetációs időben teszem. Tavasszal meg lehet egyben a műtrágyával kiszórni, de még jobb, ha inkább célzatosan, adott kultúrához, és annak fenológiai stádiumaihoz igazítva, a szükséget célozva kijuttatni. (És figyelni a ph-ra. Ezzel nagyon el tudjuk tolni, ha eszetlenül használjuk. Okosan, meggondolva viszont rendkívül hasznos a hamu. De erről írtam már.) Az őszi kijuttatás műtrágya/hamu/mész/gipsz formában nem javasolt, lombtrágyában nem javasolt.

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gyumolcsextra.blog.hu/api/trackback/id/tr2915052106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása